Az egyik nagyon jó barátunk vidéken lakik. Idő közönként, ez azt jelenti, hogy évente 2-3 alkalommal találkozunk, és összejövünk egy jó nagy kaja partira. Ez az általunk ismert legszuperebb borpincében van.

A barátságunk

Évek óta barátok vagyunk. Még a férjem munkahelyén ismerkedtek meg, és szép lassan lettek barátok. Egyre több alkalommal szerveztünk közös összejöveteleket, hol az egyikünknél, hol a másikunknál.

Janiék nagy álma az volt, hogy egy szőlő gazdaságot vezethessen. persze ez nem olyan egyszerű, mint azt gondoltuk, és időbe is telik. Az első lépést megtették akkor, amikor úgy döntöttek, hogy vidékre költöznek. Egy meseszép helyen vettek egy gyönyörű családi házat. Meg tudom őket érteni…a városi nagy forgatagból a vidéki szőlősbe.

A találkozásaink

Mivel a ház hatalmas, lent két szoba, és fent is kettő, így náluk is tudunk aludni. Ami azért is praktikus, mert a hétvégére tervezett boros pince látogatás után nem biztos, hogy valamelyikünk is vezetni tudna.

A boros pince egy isteni hely. Emlékszem, mikor legelőször mentünk, még furcsán is éreztem magamat, hogy hová is megyünk mi egy szőlő  hegyre?. Aztán amikor odaértünk, csak úgy ámultam. Egy helyes kis pince vendéglő, ami nem úgy működik, mint egy egyszerű étterem. Hát akkor hogyan? Ez igen egyszerű.

Janiék szokták leadni a rendelést, mert minden attól függ, hogy hányan megyünk. A lényeg, hogy odatelefonálnak, hogy hányan szeretnénk menni. Általában 9-10 biztosan szoktunk lenni. Erre a személyszámra főznek egy vacsorát. ettünk már minden félét. Ha többen voltunk, még az is előfordult, hogy egy egész kismalacot sütöttek nyárson. Na, az nagyon durván nézett ki. Borral locsolgatták közben…azt hiszem nem is kell többet mondanom róla.

A vasárnapok nehézségei

A hajnali hazamenetelek azért általában előfordulnak. Volt olyan is, hogy mi csajok már hazamentünk, és a fiúk csak reggel 6 körül jöttek haza.

Ebből kifolyólag hétfőn nem igazán voltak a toppon. Pont ez miatt kértem én is másik időpontot a nyelviskolába Budapesten, mert a hétfő reggel nem biztos, hogy megfelelő…

Még az is lehet, hogy egyszer annyira megszeretjük mi is ezt a vidéki életet, hogy otthagyjuk a város nagy zaját, és vidékre költözünk. Én még el tudom magamat képzelni, hiszen vidéken nőttem fel, és tudom, hogy hogyan lesz a tojás, de a párom lehet kicsit elveszettnek érezné magát. Ő megrögzött panel ember. Szereti a kényelmet, és azt, hogy hazajön, és nem kell semmit csinálnia. Nem hogy füvet nyírni, vagy egy szöget bevernie…de persze mindenki más, és idővel változik is. Még az is lehet, hogy egyszer ő fogja mondani, hogy hagyjuk itt a város zaját.